Gabona gyomirtás a változó világ tükrében

 

Melegszik a légkör, alkalmazkodik a környezet, rohamos a biológiai innováció, a technológia igyekszik lekövetni az ökológiai, valamint az ökonómiai kihívásokat. A hagyományos növényvédelmi technológiák, átgondolásra szorulnak. Mai divatos kifejezéssel élve, paradigma váltásra van szükség.

Az egy laikus külső szemlélő számára is világos, hogy a növénytermesztés keretein belül két lobbi érdek mentén zajlik a harc a piaci pozíciókért. A harcban, jelenleg, a növénynemesítés áll nyerésre a növényvédelemmel szemben. Míg a nemesítő házak műhelyeiből, évente több, új genetikai potenciával bíró fajtajelölt kerül ki, addig a növényvédelem, egy-egy hatékony molekulát, sokszor több év kísérletei után tud piacra hozni. Marad a meglévő hatóanyagok kombinálása, a formulációk fejlesztése és a technológiák alkalmazási lehetőségeinek kutatása. Ennek egyik eklatáns példája az őszi gabonák gyomirtási idejének újragondolása, mely az eddig leírtakkal mindenben összefügg.

Mit is állítottunk az elején?
Melegszik a légkör. Következésképpen elnyúlik és aszályosabb az ősz. A biztonságos őszi keléshez és a megmaradt csapadék hasznosításához, előbbre kell hozni a vetésidőt. Ezzel a technológiai változtatással együtt, kockázatossá válnak a T1-es gyomok, valamint a korán fertőző gombabetegségek.
Rohamos a biológiai innováció. Intenzívebb termőképességű nyugati, mediterrán éghajlathoz szokott fajták vannak terjedőben, a nagyobb termés elérése érdekében. Ezeket a fajtákat - nem is beszélve a hibrid fajták térnyeréséről - már jóval kisebb tőszámmal vetjük. Az optimális bokrosodási képesség kihasználása érdekében ki kell iktatni az őszi konkurens gyomnövényeket. Kézenfekvő a megoldás: gyomirtsunk ősszel . Igen, de mivel és hogyan? Van-e olyan hatóanyag, amely megfelelő kontakt és talaj perzisztens hatással is bír, hogy az estlegesen tavasszal kelő gyomok ellen is kielégítő védelmet adjon? Mikor legyen a kijuttatás ideje? Preemergensen? Korai posztemergens formában? Ezeknek a kérdéseknek az eldöntése a helyi szakmai intelligencia privilégiuma. Egyben úgy érzem, hogy ezen a ponton keresztezzük az integrált növényvédelem fogalomkörét is. Ugyanis, ha megfelelő prevencióval kiküszöböljük a kezdeti víz és tápanyag konkurencia tényezőit, megfelelő teret nyitunk a növény természetes gyomelnyomó képessége kialakulásának.

Nos, nézzünk körül a piacon.
Az, hogy ennek a koncepciónak van létjogosultsága, mi sem bizonyítja jobban, minthogy számos gyártó cég piacra hozta a saját készítményét.
Néhányat a teljesség igénye nélkül: Bayer-Expert Met, Dow Agrosciences- Bizon,
ADAMA-Legato Trio…
Volt szerencsém valamennyit saját szakirányított területemen kipróbálni és itt jön az írás elején citált ökonómiai elemzés.

Ár-érték arány.
Saját megállapításom - természetesen nem leszólva a többi készítmény használhatóságát -,hogy 200 ha őszi búza valamint 200 ha őszi árpa (erősen kötött, szikbe hajló) területen, a Legato Trio adta a legjobb eredményt, korai posztemergens kijuttatás mellett, az előbb említett összehasonlítás alapján.
Fontos megemlítenem még egy tényezőt, mely akár általános megállapítás is lehet.
A gyomirtással egy menetben, magas foszfor és cink tartalmú növény stimulátort juttatunk ki. Szándékosan nem írtam levéltrágyát. 40 éves pályafutásom alatt, eleget hallgattam ezt a szakmai butaságot. Trágyát, legyen az szerves vagy mű, a talajba, esetleg a talajra szoktunk szórni. A levélen keresztül legfeljebb stressz oldó, mikroelem pótló, növekedést stimuláló anyagokat lehet kijuttatni, de semmiképpen nem trágyát. Miért foszfor és cink? Mert a cink segíti a foszfor felvételét, a foszfor erősíti a növény talajon keresztüli foszfor felvételét, ami által nő a gyökértömeg, következésképpen nő a gabona bokrosodó képessége és télállósága. A tapasztalatom összegzése nem más, minthogy az őszi gyomirtásnak több szempontból is van jelentősége.

  • Biztonságosan kijuttatható
  • Kiiktatja a legfontosabb víz és tápanyag konkurenciát
  • Csökkenti a tavaszi munka csúcsot
  • Lehetőséget nyújt gazdaságos őszi rovar és gombabetegségek elleni védelemre
  • Biztonságot nyújt az utóbbi időben egyre nagyobb jelentőséggel bíró egyszikű gyomok elleni védekezésre.

 

Ugyanakkor ezt a technológiát is csak a megfelelő körültekintéssel és terület ismerettel lehet eredményesen alkalmazni. Ne használjuk vadzabos, évelő kétszikűekkel fertőzött területen, vagy legalábbis ezeken a területeken számítsunk tavaszi kiegészítő kezelésre. A fenti gondolatmenetre, az utóbbi évek rapszodikus őszi időjárása, a korai tavaszi gyomosodás és tavasszal alkalmazható gyomirtó szerek okozta problémák (sok esetben nem hatékonyak) megoldása vezetett.

 

Jámbor Zoltán